Ha felmegy a pumpa (A magasvérnyomás betegségről)

Sokunkkal megesett már, hogy valamiért felidegesítette magát, bosszankodott, és úgy érezte, most nagyon felment a pumpa. Ilyenkor vérnyomásunk felszökhet a normálist meghaladó értékre. Ez tulajdonképpen a stresszhelyzetre, feszültségre bekövetkező válaszreakció szervezetünk részéről. Ebben az esetben még nem beszélünk magas-vérnyomás betegségről, hisz ez eseti jellegű vérnyomáskiugrás. Azonban, ha ez sűrűn, rendszeresen megismétlődik, akkor bekövet-kezhet, hogy vérnyomásunk magasabb értéken rögzül, fixálódik, és akkor is e magasabb érték körül lesz mérhető, ha nem is vagyunk feszültek. Ez az egyik módja a számtalan lehetőség közül, hogy a magasvérnyomás betegség kialakuljon. Nézzük meg, mit is mérünk a vérnyomásmérések alkalmával. A vérnyomás megállapításánál két értéket veszünk számításba. Az első érték az ún. systolés érték. Ez a szívkamra összehúzódása során mért legmagasabb érték, a második a diastolés érték, amely az aorta (főverőér) összehúzódásának végén lévő legalacsonyabb érték. Ezeket higanymilliméterben(Hgmm) mérjük. Az, hogy valakinek milyen a vérnyomása, tulajdonképpen több méréssel határozható meg. Egy mérés nem mérés. Ha a vérnyomás érték 140/90 Hgmm alatt van, akkor normál vérnyomásról beszélhetünk. Ha 140/90 Hgmm és 160/95 Hgmm között van, akkor ún. határérték-hypertóniáról beszélünk. 160/95 Hgmm felett pedig egyértelműen magas a vérnyomás. A magas vérnyomás nem egyenlő a magasvérnyomás betegséggel. Akkor beszélünk betegségről, ha minimum 3 mérés során is magasabb értékeket találunk. A magasvérnyomás betegséget két fő csoportra lehet osztani: elsődleges magasvérnyomás betegség, amikor is nem tudjuk megállapítani, mi húzódik meg a háttérben, és a másodlagos: magas vérnyomással is járó szervi elváltozások. Ebben az esetben kimutatható valamely szerv megbetegedése, mely emelkedett vérnyomásértékekkel jár. Szentendre lakossága nem mutat eltérést a betegség országos eloszlását tekintve. Itt is a magasvérnyomás betegségben szenvedők közt 80-90% az elsődlegesen kialakult, míg 10% csupán a másodlagosan kialakult hypertonia betegség. Sajnos a hypertonia betegség lappangón meghúzódik, alattomosan halad előre, és okoz galibát. Számos olyan tényező merült fel, amely hajlamosít ezen betegségre, ilyenek pl.: veleszületett adottságok, elhízás, alkoholizálás, tartós stressz, sok só fogyasztása. A betegség jól kezelhető, így a szövődmények előfordulása mérsékelhető. A szövődmények a következők lehetnek: szívkoszorúér betegségek (infarktus), szívelég-telenség, veseelégtelenség, agyvérzés, retinabetegségek, amelyek súlyos látászavarral járnak. Az orvosi vizsgálatok során kötelező a vérnyomást megmérni, így felismerhető és kezelhető ez a népbetegség.

Fábián Gábor