Az idült bélgyulladásokról

Bizonyára mindannyiunkkal megesett már, hogy belázasodott, fájt és ment a hasa, rossz közérzete volt. Számos oka lehet az ilyen megbetegedésnek, többek-közt valamilyen fertőzés (vírus, baktérium, féreg), stb. Van azonban egy olyan csoportja a hasmenésekkel (is) járó bélgyulladásoknak, melyet idült gyulladásos bélbetegségek összefoglaló néven ismerünk. Ezen betegségek sajnos elhúzódó jellegűek, hol múlófélben vannak, hol kiújulnak, és kínozzák az embert, általános leromláshoz vezethetnek. 2 fő betegség tartozik ide: a Crohn-betegség és a fekély-képződéssel járó colitis ulcerosa. A Crohn-betegség és a colitis ulcerosa számos hasonlatosságot mutat, de van jó néhány eltérő vonásuk is. Közös vonás, hogy a háttérben valójában kimutatható ok-okozati összefüggés nincs (bár az újabb kutatások időről-időre összefüggésbe hozzák esetleges fertőző ágens(ekk)el), és hogy javulások visszaesések váltakozva jelennek meg. A Crohn-betegség kezdetben hőemelkedéssel, rossz közérzettel, jobb alhasi fájdalommal, fogyással, hasmenéssel, étvágytalansággal jelentkezhet. Gyakran mutatja heveny vakbélgyulladás (appendicitis) vagy heveny bélelzáródás képét. Megjelenését tekintve leggyakrabban 14-24 év között jelentkezik, az egész bélhuzamon át megjelenhet, mégis leggyakrabban a csípőbél vége és a vastagbél kezdeti szakasz érintett. Jellegzetesen szegmentálisan mutatkozik (ép szakaszokat felváltja a gyulladt szakasz, ezek egymás mellett helyezkednek el) az egész falra kiterjedő gyulladás, mely során összenövések keletkezhetnek, sőt sipolyok megjelenése is igen jellemző erre a kórképre. Emellett társulhat a betegséghez pl.: izületi gyulladás. A colitis ulcerosa leggyakrabban 15-30 év és 50-70 év közt jelenik meg. Kezdetben véres, véres-nyákos hasmenéses epizódokkal kezdődhet, melyet alhasi görcsök kísérhetnek. De megjelenhet hirtelen magas lázzal, hashártyagyulladás képével is. A betegség a vastagbélre korlátozódik. Jellemző, hogy a betegnek napi 10 vagy több alkalommal kínzó fájdalmak közepette kell székletet ürítenie. Jellegzetes a fekélyekkel borított vastagbélnyálkahártya. Ehhez a betegséghez is társulhat izületi gyulladás. Fontos kiemelni, hogy colitis ulcerosa esetén megnő a vastagbélrák kockázata, emiatt rendszeresen vizsgálni kell a beteget. Kezelés: Mindkét betegség kezelése részint konzervatív (gyógyszeres), részint sebészi (pl. tályogok, bélelzáródás, kitágult toxikus vastagbél stb. esetén. A kezelések során a betegek életminősége javul, közérzetük normalizálódik, de sajnos a visszaeséseket megakadályozni nem igazán lehet, legfeljebb a tünetmentes időszakot megnyújtani. Tehát általánosságban elmondható, hogy a hasmenéses állapotokért számos tényező lehet felelős, azonban mindig körültekintőnek kell lennie az orvosnak, figyelembe véve ezen kórképcsoportot is.

Fábián Gábor