Alko-hol a határ?

Alko-hol a határ? Talán az alkoholra is igaz az a közhely, hogy kis mértékben gyógyszer, nagy mértékben méreg. Az alkohol kis mértékű fogyasztása több kimutatás szerint képes a "jó" koleszterin (HDL) mennyiségét a vérben megemelni, ami kedvező az erek számára. A vörösbor maga-sabb vastartalma kedvező a vérképzésre. Az alkoholfogyasztás mértéktelen volta, illetve ennek következményei ma Magyarorszá-gon sajnos a vezető halálokok között van. Hozzávetőlegesen minden tizedik ember alkohol problémával küzd. Azonban társadalmilag teljesen elfogadott a kulturált, mértéket tartó szeszesital fogyasztás, hiszen ez bizonyos mértékig kellemes, sőt a kiváló minőségű italok gasztronómiai élménnyel gazdagíthatják az embert. Számos alkalmat biztosítunk magunknak arra, hogy ezt ki is élvezhessük: legyen az társasági összejövetel, ajándékozás vagy ünnep. A kérdés az, hogy hol a határ, mikor jelent már betegséget az alkoholfogyasztás. Ennek megítélése nem is olyan egyszerű feladat. Mindenekelőtt tekintsünk át néhány fontos ismeretet az alkoholról. A különböző szeszesitalok etil-alkohol tartalma változó: a sörök általában 3-6%-osak, a borok 9-16%, a vermut 15-20%, a likőrök 20-25%, a tömény italok 35-55%-ban tartalmaznak alkoholt. Ezen kívül az italok kis mennyiségben, de tartalmaznak ún. kozma olajokat (amilal-kohol, kapronsav), melyek befolyásolják az elfogyasztott ital részegítő hatását, ill. a másna-posság mértékét. Az alkohol mintegy 10%-a a gyomorból, a többi a vékonybélből szívódik fel. Ebből következik, hogy a gyomor teltsége, ill. ürülésének sebessége meghatározza a felszívódás ütemét. A gyomor tartalma viszont a felszívódás mennyiségét határozza meg. Ismeretes, hogy zsírokban, fehérjében gazdag étkezések alkalmával a felszívódó alkohol mennyisége csökken. A vér alkoholkoncentrációja a csúcsértéket 45-60 perc múlva éri el, az előbb elmondottaktól függően. Az alkohol 90%-a a májban bomlik le, 10%-a a vesén és tüdőn keresztül változatlan formában hagyja el a szervezetet. A máj alkoholbontó képessége kb. 0.15 ezrelék óránként, de ez függ az elfogyasztott mennyiségtől is. Az alkohol bomlása során előbb acetaldehid, majd ecetsav képződik, végül ez átalakul szén-dioxiddá és vízzé. Az acet-aldehid mérgező hatású. Az alkohol közvetlen hatása egyrészt egyedi sajátságoktól - a máj állapota, enzimkészlete - ill. a vérkoncentráció mértékétől függ: először egy kellemes eufórikus hatás jelentkezik nyugalommal, gátlások oldódásával, majd beszédkésztetés, később a kritikai készség zavara és a koncentráció csökkenése figyelhető meg. Ez 0.3 ezrelék fölött észlelhető. 0.8-1.2 ezrelék már az ittasság fázisa, ekkor: a térlátás, egyensúly, helyérzékelés zavara kezd kibontakozni. 1.2-1.6 ezrelék táján enyhe részegség mutatkozik: elkent beszéd, gátlástalansággal, megnyúlt reakcióidővel, pontatlan érzékszervi észleléssel. A súlyos részegség 2.0 ezrelék környékén jelentkezik. Ekkor tompultság, depresszív hangulat jelentkezik. Az illető fokozatosan el-elalszik. Ezt követően tudatborulás, később zavartság, kóma alakulhat ki. Legvégül légzés-bénulásos halál állhat be. Az alkohol rendszeres fogyasztása önmagában még nem alkoholizmus. Akkor minősül annak, ha a rendszeres alkoholfogyasztás testi, lelki és szociális tünetei kezdenek kibontakoz-ni. A még biztonságos ivás felső határa férfiaknál 21 egység/hét (1 egység=10ml alkohol = 1 pohár sör = 1dl bor = 3cl tömény ital), nőknél 14 egység/hét (a nők érzékenyebbek az alko-hollal szemben), amennyiben legalább két teljesen alkoholmentes nap is előfordul. A mérték-telen alkoholfogyasztás az egész szervezetet károsítja. Jellegzetes az alkoholbeteg vöröses arca, borvirágos orra, a tenyerei vörösesen elszíneződhetnek. A bőre száraz, rugalmatlan, ráncos. Koránál jóval idősebbnek tűnik. Fogazata elhanyagolt, lehelete kellemetlen, idült gyomor-bél-rendszeri zavarai vannak: étvágytalanság, fogyás, reggeli hányinger, hányás, gyomorfájdalom, táplálkozásbeli hiányosságok miatti betegségek léphetnek fel. Rendkívül fontos megemlíteni az alkohol okozta magzatkárosodást, a máj, hasnyálmirigy, szív- és ér-rendszeri, valamint az idegrendszeri elváltozásokat. A máj elváltozása először a máj megnagyobbodásával jár (zsíros elfajulás), későbbiekben a máj zsugorodik (májcirrhosis), ekkor már visszafordíthatatlanul károsodott a szerv. Ebben a stádiumban a betegek nyelőcsövében már kitágult vénás hálózatot lehet találni, melyből nemegyszer halálos mérvű vérzés támadhat. Ez az egyik leggyakoribb halálok. Jellemző lehet még a beteg bőrének és szemének sárgás elszíneződése, ami szintén a máj károsodását mutatja. A beteg hasa megnőhet a hasüregében felszaporodott víz miatt. Ha a máj felmondja a szolgálatot, akkor jelentkezik a májkóma, amely szintén halálhoz vezethet. Ilyenkor a méreg-telenítési funkció elégtelen, és toxikus anyagok gyűlnek fel a szervezetben. A hasnyálmirigy károsodására a súlyos fájdalommal kisért gyulladásos elváltozás utal. A szívet szintén károsítja az alkohol, ami szívelégtelenséghez, ritmuszavarokhoz vezethet. Magasvérnyomás betegség szintén kialakulhat hosszas alkoholfogyasztás talaján. Az idegrendszeri elváltozások a következőkben állnak: különböző érzészavarok a végtagokon, kézremegés, elbutulás. Jellegzetes az alkoholos állapotban vagy utána jelentkező görcsös állapot. Az egyik legrettegettebb tünetcsoport a delirium tremens. Ez tulajdonképpen az alkoholos állapotban, de gyakrabban 5-8 nappal az ivás abbahagyása után jelentkezik. Tudatzavarral, tömeges érzékcsalódásokkal (rovarok, fehér egerek vélt látása, érzése), kifeje-zett reszketéssel járó, akár halállal is végződő állapot. Tudni kell, hogy az alkohol a méhlepényen keresztül bejut a magzatba, és károsítja őt. Alkoholt fogyasztó terhes nők gyermekei sorvadtak, szellemileg visszamaradottak lehetnek. Fontos megemlíteni, hogy az alkoholizmus kérdése Magyarországon az egész társadalmat érintő probléma, amelynek megoldására csak egy több szinten kidolgozott és megvalósuló felvilágosító, megelőző, gondozó tevékenységgel van mód.

Fábián Gábor